"Szilágyi Örzsébet levelét megírta, szerelmes könnyével azt is telesírta..." (Arany: Mátyás anyja)

Kétségkívül a magyarok egyik Nagyasszonyaként tisztelhetjük Szilágyi Erzsébetet, a törökverő Hunyadi János feleségét, és Mátyás királyunk anyját. 

Hiteles korabeli ábrázolás nem maradt fenn róla,  atyja, Szilágyi László- Zsigmond király kedvelt híve volt, anyjáról nem sokat tudunk.  Házasságkötésük után megerősödött a Hunyadiak helyzete,  Szilágyi Erzsébet a kiterjedt birtok gondozásával foglalkozott, férje politikai döntéseibe az akkori kornak megfelelően soha nem szólt bele.

1446-ban, Hunyadi János kormányzóvá választásával az ország első asszonya lett. Feltételezhetően benne is érlelődik a gondolat, hogy az uralkodásra alkalmatlannak látszó V.László helyett idősebbik fia, Hunyadi László legyen a magyar király. 

(A törökverő Hunyadi "munka közben")

A Nándorfehérvári (mai Belgrád) diadal után a dicső Hunyadi áldozatul esett a táborban kitört pestisjárványnak, és meghalt. A nagy diadal emlékére azóta minden délben Európa szerte meghúzzák a harangokat, és ezzel rá is emlékezünk.

Szilágyi Erzsébet történelmi szerepe férje halála után kezdődött el.  A kirobbanó hatalmi harcban az egyik oldalon a Hunyadi-Szilágyi liga, a másik oldalon a Garai-Cillei liga és a király állt. A harc első áldozata a meggyilkolt Cillei Ulrik volt, ekkor a király esküt tett Szilágyi Erzsébetnek, hogy nem fogja bántani a fiait. Mint ismeretes, gyenge király lévén az esküjét nem tartotta meg, Szilágy Lászlót orvul megölette, Mátyást pedig foglyul ejtette.

(Madarász Viktor: Hunyadi László siratása) 

Ekkor tűnt ki Szilágyi Erzsébet férfias, harcos természete, akit kortársai méltán neveztek "hős asszonynak" (mulier heroica). Valódi reneszánsz amazon volt, aki családja veszedelmén nem sírással, hanem pénzzel és fegyverrel igyekezett segíteni. Amikor  kitört a polgárháború a király és a Hunyadi párt hívei között, az egyik vezetője maga Szilágyi Erzsébet volt. 

A király annyira megrettent az elkeseredett asszonytól, aki tigris módjára küzdött a kisebbik fia életéért, hogy mindenáron egyezkedni akart vele, de a két ízben megismételt kísérlet nem jutott dűlőre, és a király még abban az évben meghalt. Király nem lévén, a Szilágyi testvérek Garai nádorral egyezséget kötöttek, és ez megnyitotta az utat a királyi trón felé Hunyadi Mátyás előtt.

A királyválasztás akkor sem ment másképpen mint manapság. A választásokhoz három dolog kellett, pénz, pénz és pénz. Szilágyi Erzsébet a Hunyadi ház hatalmas vagyonának birtokában pazarul szórta a pénzt a választás előkészítésére. Csak Podjebrád György cseh kormányzónak 40.000 aranyat adott Mátyás szabadon bocsátásáért. Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy fiát királlyá emelje, ami ilyen előkészületek után   már úgyszólván gyerekjáték volt.  Mátyás trónra kerülésében így Szilágyi Erzsébet személyes szerepvállalása fontos tényező volt.

(Hunyadi Mátyás koronázása 1464-ben Székesfehérváron)

Ezután, célját elérve, anyakirálynőként, fiától és mindenkitől megbecsülve élt az Óbudai királyi várban, de gyakran tartózkodott Vajdahunyadon is.  Továbbra is ő irányította a Szilágyi és Hunyadi birtokok ügyeit, de fia politikájába soha nem szólt bele.  1476-ban ő vette át Mátyás természetes fia, az akkor három éves Corvin János nevelését, akit  a feljegyzések szerint igazi nagymamaként szeretett. 

Mátyás második feleségével, Aragóniai Beatrix nápolyi királylánnyal  nem alakult ki jó kapcsolata, valószínű a királyné meddősége miatt. A királynéi birtokok javadalmait megtartotta, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azokat az unokájára, az időközben Mátyás által is elismert Corvin Jánosra hagyja.

Mint korának igaz gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásos érzületét. Kolostort építtetett Vajdahunyadon a ferencesek számára,  valamint az óbudai várkápolnának ajándékozta egyik birtoka jövedelmét. 

Szilágyi Erzsébet 1483-ban kelt végrendeletében minden vagyonát unokájára, Corvin Jánosra hagyta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy apja halálakor Corvin János lett Magyarország leggazdagabb földbirtokosa.

Szilágyi Erzsébet valószínűleg 1483-ban halt meg Tatán, a ferences kolostor istápolyában. A bizonytalanság azzal magyarázható, hogy Mátyás krónikásai nem szerették az anyakirálynőt, és elfeledkeztek megemlékezni a haláláról. Hamvait Székesfehérváron, a székesegyház altemplomában helyezték el.  Fiából Mátyásból, Magyarország egyik legnagyobb királya lett.

Forrás: Wikipedia, andrassygimi.hu