Medici Katalin fénykorában (Wikipedia)

Katalinkát egy elátkozott gólya hozta a firenzei hercegi családba 1519 áprilisában. Szép tavaszi nap lehetett, mint most, a gyermeket áldásnak tekintették a katolikus Mediciek, de akkor még senki nem gondolta, hogy a bájos kis csecsemő egy napon több ezer ártatlan embernek, köztük gyermekeknek, terhes anyáknak a gyilkosa lesz. De nézzünk csak mindent sorjában.

Katalin árva gyermekként nőtt fel, apját anyját csecsemőként vesztette el. A Mediciek felkapaszkodott kalmárcsaládnak számitottak Firenzében, de a vagyonuk miatt érinthetetlenek voltak. Pénzzel pedig mindent minden időben el lehetett intézni, ma is, akkor is. A Mediciek hatalmas családdá nőtték ki magukat, hercegi ranggal, bíborosokkal, és pápákkal a hátuk mögött. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nagy mecénások voltak, nagyon sok műkincs ma nekik köszönheti a létezését.  A kis leányzó tehát nem az árvák keserű kenyerét ette, hanem a legfinomabb ételeket, amiket a reneszánsz kor fel tudott tálalni elé.

Irni olvasni tanult, nyelveken beszélt, nemcsak művelt, de okos lány volt, (soha nem szerették az okos lányokat a történelemben), és nagybátyja, VII.Kelemen pápa mindenről gondoskodott, hogy a nagy vagyonnal rendelkező unokahúga kívánatos legyen bármelyik európai királyi udvarban, persze nem a lány érdekeit nézve, - kit érdekelt, hogy ő mit akar- hanem a saját politikai befolyását növelve.

A gazdag leányzóért bizony jelentkeztek a kérők, és a szerető nagybácsi a francia király másodszülött fiát választotta, jó politikai érzékkel, amint látni fogjuk. 

Az esküvőt ő maga, mármint a pápa celebrálta, s Katalin híres, hírhedt szereplése ezzel Franciaországban elkezdődött.

Katalin és Henrik házassága (ismeretlen festő, Wikipedia)

A házasságot elhálták, de Katalin helyzetét nagyon megingatta nagybátyja, a pápa halála. Az új pápa nem fizette tovább a hatalmas hozományt, emiatt Henrik úgy panaszkodott, hogy elvett egy kalmárlányt meztelenül.  Sajnos, a várt gyermekáldás is elmaradt, pedig Katalin asszony mindent megtett, hogy mielőbb gyermeket foganjon: amikor az orvostudomány nem segitett, akkor kuruzslókhoz fordult, kente magát tehéntrágyával, öszvér vizeletét itta, és még arra is vetemedett, hogy lyukat fúrjon a férje hálószobájába, hogy tanulmányozza, ahogyan a férje és a szeretője, Diana de Poitiers az ágyban huncutkodnak.

Valamelyik módszer csak használt, mert végre, tíz hosszú esztendő után megszülte első fiát, Ferencet. Ettől kezdve nem volt megállás, az elkövetkező 13 évben tíz gyermeket hozott a világra, köztük három királyt.  Pozíciója a francia udvarban immár betonba volt öntve.

A nyavalyás férje azonban még ekkor sem tisztelte különösebben. Henriket 1547-ben királlyá koronázták, de a feleségét csak két évvel később koronozták királynővé, holott a törvény lehetővé tette, hogy a koronázás egyszerre történjen meg. Nyilván ez a király akarata volt. A koronázáson nem kenték fel a szent olajjal, igy csak királyi feleség, hitves lehetett, de hatásköre szigorúan névleges volt. 

Az igazi királyné a szerető volt, Diana, aki húsz évvel volt idősebb mint a király,  és mégis teljesen birtokolta a király figyelmét és ágyát. Hogy mi volt a titka, azt a mai napig kutatják, mert nőként mondom, bizony jó lenne tudni. A mellőzött  királyné kérte az egyik Loire völgyi kastélyt magának, hogy udvarhölgyeivel oda visszavonulhasson, a válasz az volt, hogy a pimasz férje az öreg szeretőjének adta, míg a megalázott királynén csendben röhögött az udvar.

A vitatott kastély a Loire völgyében.(Wikipedia)

Ő pedig a kastély úrnője. Diana állitólag itt már jóval  negyven fölött volt. (Wikipedia)

Sokan nem tudják, hogy Medici Katalin  titkos házi orvosa Nostredamus volt. Hogy hol és hogyan találkozott a két erős egyéniség egymással, azt senki sem tudja.  Egy biztos, a királyné udvarába hivta a medicinából doktorált, de okkultizmussal foglalkozó férfit.  A királyné erősen hajlott az okkultizmus felé, de a boszorkányságért halál járt akkoriban, ezért Nostredamus mint orvos szerepelt, akivel megvizsgáltatta gyermekeit. 

A vizsgálat eredménye igen meglepő volt, Nostredamus annyit mondott, hogy  három fia uralkodni fog, amiből az okos királyné azonnal tudta, hogy a fiai meg fognak halni. Mivel a navarrai királyné fia, a beteges Henrik is ott volt az udvarában, kérte Nostredamust, hogy nézze meg őt is. A fiú állitólag elfutott a vizsgálat elől, ezért álmában nézte meg őt a jeles orvos, és a királyné határozott fenyegetései ellenére is csak annyit mondott, hogy a fiúból nagy király lesz. Hiába faggatta Katalin, Nostredamus nem mondott többet. Pedig a királyné tudni akarta, hogy melyik ország királya lesz Henrik, Navarrának, vagy Franciaországnak. Kémei később jelentették, hogy Nostredamus a fiúnak kezet csókolt, és felségnek szólitotta. Ebből a nyápic és jelentéktelen fiúcskából lett később az egyesített Franciaszország első Bourbon királya, a nagy IV. Henrik, akinek két hires mondása mai napig ismert:

"Párizs megér egy misét" ( hugenottaként átkeresztelkedett katolikussá a francia trón miatt.), valamint  "Ha Isten megsegít, minden paraszt fazékjában tyúk lesz vasárnap). És meg is tett mindent, hogy ez teljesüljön.

Michael de Nostredamus (Wikipedia)

Az idő kereke meg nem állt, II.Henrik király egy napon, egy lovagi tornán életét vesztette. Nostredamus kérte a királynét, hogy óvja férjét a lovagi tornáktól, de hát volt is hatalma Katalinnak a férje felett.....

A temetés után Katalin feketébe öltözött, és a gyászruhát soha nem vetette le. Diana szépasszonyt az udvarból száműzte, a gyönyörűséges Loire menti kastélyt pedig visszavette tőle. Fia, Ferenc király 15 esztendős volt mindössze, ezért nem hivatalosan persze, de ő uralkodott helyette.  És a történelem egyik legvisszataszítóbb, legvéreskezűbb asszonyává vált.  Méregkeverései országszerte híresek voltak,  aki útjában állt, azt egszerűen megmérgezte. A navarrai királyné halála is állítólag az ő lelkén száradt, de persze bizonyítani soha nem lehetett semmit. Gyorsan ölő mérgeit olasz méregkeverők fejlesztették tökéletesre ma is látogatható boszorkánykonyhájában.

Első uralkodó fia hamarosan meghalt, hiszen mindig is beteges volt. Sebaj, van még fia elég, mondták az udvarban, de Katalin ekkor már tudta, hogy Nostredamus jóslatai teljesedni fognak. Ezért elrendelte Margit leánya és Navarrai Henrik házasságát. Állítólag azért, hogy az esküvő után a fiatal Henriket megmérgezze, ergo ne legyen belőle király, másrészt a lánya örökölje Navarra trónját. A terv jónak tűnt,  a   protestáns királyfiú és a katolikus királylány frigye jó döntés  a vallásháború szélén táncoló országban. Lecsendesíti a háborgó tengert.

1572. augusztusa.  Az esküvőre az ország minden részéről meghívták a gazdag és befolyásos hugenotta főurakat. Párizs alig tudta őket befogadni, nemcsak a palota, de az egész város tele volt velük.  Az esküvő nagy cécóval végbe is ment,  de igen érdekes lehetett, mivel a hugenotta vőlegény nem ment be a ceremóniára a vallása miatt, a menyasszony pedig nem mondta ki az igent, mivel kifejezetten utálta a mindig piszkos, kecskeszagú és pattanásos fiút. Ám úgy tűnt, a Notre Dame érsekét mindez egy cseppet sem zavarta, és az esketés megtörtént.  Próbálta volna másképpen - nyilván hamar megkóstolta volna Katalin  királyné kedvenc méregitalát....

Valois Margit, a vonakodó királylány (Wikipedia)

Alig pár  nappal az esküvői szertartás után a katolikus Guise herceg egyik muskétása  megsebesítette a protestáns Coligny marsalt. A marsal a palotában keresett menedéket, az ijfú király a saját orvosával gyógyította, és megtorlást ígért, mivel a marsal tanítója és barátja volt.  Csakhogy a terv ekkor már ki volt dolgozva az anyja és a Guise család révén.  Katalin királynénak listája volt a kivégzésre váró  protestáns főurakról. Két embernek kegyelmeztek csupán: az egyik Condé hercege, a másik a saját veje, Navarra királya, a fiatal Henrik volt. Feltételük az volt, hogy át kell térniük a katolikus vallásra.

A Saint German templomban 23-án éjszaka megszólaltak a harangok. Ez volt a jel. Párizs összes kapuja bezáródott, és a hugenották lemészárolása megkezdődött. Kezdték a királyi palotában, Coligny marsalt megölték és fejetlenül kidobták az ablakon, majd folytatták a városban. A katonák mellett a felhergelt polgári lakosság is bekapcsolódott a mészárlásba, és a történelem egyik legundorítóbb tömeggyilkosságát követték el. Robert Merle a Francia historia sorozatában részletesen leírja, hogyan dobálták elevenen a csecsemőket a Szajnába, miután anyjukat kibelezték.  Fiatal lányokat megerőszakoltak, mielőtt megölték őket, ha pedig meztelenül nem voltak tetszetősek, csak petárdát dugtak beléjük és felrobbantották őket elevenen. A halottakat lemeztelenítették, minden értéküket elszedték, a hullákat pedig a folyóba dobálták.  A Szajna vize piroslott a vértől......

Szent Bertalan éjszakája (Wikipedia)

A mészárlás hírére XIII.Gergely pápa örömtüzeket gyújtatott Rómában, hálaadó misét adott  és emlékérmét veretett.  Véleményem nem irom le róla, mert nem tűr nyomdafestéket. A szörnyű éjszakán feltevések szerint több mint 10 ezer embert gyilkoltak  meg. 

A protestánsok azonban igen gyorsan rendezték a soraikat, és a vallásháború elkezdődött. Navarrai Henrik király hamar megszökött a Louvre-ból, és a protestáns seregek vezére lett.  Katalin pedig a jóslatnak megfelelően  elveszítette a második fiát is, és harmadik uralkodó fia, aki III.Henrik néven ült a trónon, már nem sok beleszólást engedett neki a politikába. Próbálkozott nála is, ahogyan előző két fiánál, de ez a látszólag gyenge és jellemtelen király (állitólag homoszexuális és pedofil volt), mégis erős kezűnek bizonyult az uralkodás tekintetében, és az anyját távol tartotta az udvartól. 

Mivel a politikai ügyekbe nem volt már beleszólása, Katalin hirtelen elkezdett öregedni. Haláláig rettegett a hugenották bosszújától, soha nem engedett egyetlen egyet sem a közelébe.  Nostredamus azt jósolta neki, hogy őrizkedjen Saint Germaintól, mert az lesz a halála. Soha nem is látogatott el ebbe a kastélyba. Azonban 70 éves korában egy hideg januári napon megfázott, és már nem tudott felkelni többet az ágyból. Papot kért és a király a saját gyóntatóját küldte el neki. Amikor a fiatal pap neve után érdeklődött, a válasz igy hangzott: "Julien de Saint Germain asszonyom."  Katalin szótlanul hanyatlott vissza a párnáira, s még ezen a napon meghalt. 

Már nem érte meg harmadik fia, III. Henrik erőszakos halálát, és azt sem, hogy a lenézett és gyűlölt "navarrai" Franciaország erős kezű és szeretett királya lettt, akit a mai napig úgy emleget a történelem, hogy a "Nagy IV. Henrik."

Adva van egy bűbájos reneszánsz leány, aki ráadásul gazdag, okos és intelligens. Tedd bele egy rossz politikai házasságba, alázd meg mindennap, vegyél ki minden hatalmat a kezéből, öld ki belőle az együttérzést és a szeretetet, mindezt vegyítsd el egy kis polgárháborús háttérrel, és látni fogod, hogyan válik egy érzéketlen, gonosz, intrikus, bosszúszomjas és vérszomjas  asszonnyá.  

Szent Bertalan éjszakája az ő nevével van fémjelezve.  Ha lenne igazság a földön, úgy kellett volna meghalnia, mint áldozatainak, nem pedig párnák között, tisztes öregkort megérve. De az igazságot hiába keressük..........

Forrás:  Wikipedia: Catherina de Medici, Szent Bertalan éjszakája,  Robert Merle: Jó városunk Párizs, 

Képek: Wikipedia