"Fejedelmi nő, az volt bizonnyal, világ szerént, lélek szerént, .......Korát előzte, mint az égen a tündérhajnal a napot, Hogy akkor is ragyogjon, éljen, midőn a nap lenyugodott."  Tompa Mihály : Lórántffy Zsuzsánna emlékezete

Bevallom, sosem voltam példamutató jó diák. Lány létemre nem átallottam mindig a rosszaságon törni a fejem,  nevelőim bosszantottam, az iskolából pedig sokszor lógtam. Emlékszem, ahogy tavaszodott, nekem sokkal fontosabb volt iskola helyett a Bodrog partján heverészni, bámulni a várat, ahol képzeletem mint valami vad csikó nyargalászott az öreg  kövek között, hercegeket, kisasszonyokat és vad csatákat látva. Ha becsuktam a szemem, ugyanaz a szél fújt az arcomba ami a többszáz éve élt emberek arcát fújta egy szép tavaszi napon.  Hazafelé ballagva pedig mindig a hosszabbik utat választottam, hogy Lórántfy Zsuzsanna könyvet tartó kezébe  letegyem a Bodrog partján szedett virágaimat. 

Sárospatakon, a Bodrog parti Athén Gimnáziumának  hatalmas iskolakertjében van ugyanis egy szobor. Régimódi,  idősebb asszony ül talapzatán és a kezében egy könyvet tart. A szobor Lórántffy Zsuzsannát ábrázolja, aki elválaszthatatlan Pataktól, és a Pataki Református Kollégiumtól. A nagy mecénás szobrát minden pataki polgár ismeri és tiszteli. Aki Patakra jön látogatóba, annak illik meglátogatni a nagyasszonyt egy tiszteletteljes főhajtás erejéig. Ezt el is várják a patakiak a mai napig.

Patak Nagyasszonya 16OO körül született Ónodon, de gyermekkorát a Pataki várban töltötte. Szülei korán meghaltak, és az akkori kor szokásai szerint egészen fiatalon férjhez ment I. Rákóczi Györgyhöz, Rákóczi Zsigmond fejedelem fiához.  A Lórántffy és Rákóczi vagyon egyesülését is jelentette a házasság,  ezzel Rákóczi György Felső Magyarország leghatalmasabb ura lett.

Ugyan a házasság érdekházasság volt, vagyon a vagyonnal házasodott, de a korabeli feljegyzések szerint a fiatalok hamar megszerették egymást.  Fennmaradt levelezésük ékes bizonyítéka annak, hogy köztük szeretet és mélységes összetartozás volt. A későbbi fejedelem mindenben kikérte felesége véleményét,  s mivel az országos politikai helyzet miatt  sokat utazott, az országrésznyi birtok, és a fejedelmi udvartartás irányítását mind rábízta "édes szerelmetes" feleségére.

Patak gyönyörűséges vára a Bodrog partjáról nézve.

és a belső udvarban az  árkádos lépcső, amit a nagyasszony építtetett

A fejedelmi pár igazi otthona a Pataki vár volt.  Mivel Rákóczi György Erdély fejedelme volt, sokszor kellett a nagyasszonynak is Gyulafehérváron tartózkodnia, de amikor csak tehette, mindig visszatért szeretett pataki otthonába.  Patak ekkor élte fénykorát.  Messze földön híressé vált a fejedelemasszony kertje, amelyben csodálatos virágok, dúsan termő gyümölcsfák mellett megteremtek a gyógynövények is. Sokak egészségét adták vissza Lórántffy Zsuzsanna főzetei.  Minden betegségre volt saját készítésű gyógyszere, a fogfájásra fekete gyopár, a gennyes sebekre körömvirág kenőcs, gyomorfekélyre körömvirág és kamilla főzete. Ma sincs jobb természetes gyógymód ezeknél.  A tokaji aszú megszületése is neki köszönhető, az akkori hadi helyzet miatt késleltette a szüretet, emiatt a szőlőszemek megaszalódtak a tőkén. A belőlük készült bor pedig édesebb és tüzesebb lett, nem is használták másként eleinte, csak orvosságként.

Az egyházak és iskolák felvirágoztatására a nagyasszony  a pénzt nem sajnálta. Azzal is messze megelőzte a korát, hogy mindenféle vallásos előítélet nélkül segítette a szombatosokat, a görög keleti egyházat, vagy Apáczai Csere Jánost a kolozsvári kálvinista közösség megerősítésében.  A sárospataki kollégium az ő áldozatkész támogatása folytán európai hírnévre tett szert. A fejedelemmel együtt két új épületet építtetett, szegény sorsú gyermekek taníttatási költségeit vállalta, mivel felismerte, hogy kiművelt fejek nélkül az ország felemelése lehetetlen. Az iskolai könyvtár fejlesztése érdekében a családi könyvtárukat az iskolának adományozták. Ezzel egycsapásra a sárospataki iskola könyvtára az ország legnagyobb könyvgyűjteménye lett. 

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára 

Ha mást nem tett volna, mint azt, hogy 165O-ben  Comeniust, a kor legnagyobb pedagógusát Patakra hívta, Lórántffy Zsuzsanna már ezzel is örök időkre beírta volna a nevét a magyar és az európai művelődés történetébe.  Bár Comenius 1654-ben eltávozott Patakról,  az itt töltött néhány év nem múlt el nyomtalanul az iskola életében. A nagy pedagógus alapvető műveinek egész sora született Patakon, köztük az első képes tankönyv, az Orbis Pictus.(Ábrázolt világ). A pataki nyomda ezekben az években sorra jelentette meg - fejedelmi pártfogással -  Comenius műveit.  Magának a nagyasszonynak  is jelent meg nyomtatásban két műve is- mindkettő egyházi tárgyú. Hitelveiben, a Bibliában való jártasságát még egy nagy tudású jezsuita is elismerte. 

Gyulafehérváron külön iskolát szervezett,  valamint elrendelte a Fogaras földi román tannyelvű iskola felállítását,  mivel fontosnak tartotta, hogy a tudáshoz és a vallás oktatásához mindenki a saját anyanyelvén jusson el. Átvette Pázmány Péter törekvéseit, hogy a leányok is iskolai nevelésbe részesüljenek, tanuljanak. Már Lórántffy Zsuzsanna életében a Pataki Kollégium hírneve úgy megnőtt, hogy a főurak is idejáratták a fiaikat még külföldről is. 

A Pataki Református Kollégium (ősszel)

Élete utolsó éveiben az iskola és a református egyház gyámolítása jelentette az özvegy fejedelemasszony számára a legnagyobb örömet. A sors kegyes volt hozzá, néhány héttel azelőtt hunyta álomra szemét, hogy fia György halálos sebet kapott a fenesi csatatéren.  166O április 18-án "ez világbul  szép csendes halál által kimúlék."(Szalabárdi János krónikás). Menye, Báthori Zsófia,  anyósát a pataki templomba temettette, de nem lehetett testének sokáig nyugalma, mert amikor császári kézre került Patak vára, koporsóját kirabolták, csontjait  szétszórták, a gondos régészeti ásatás sem tudta megtalálni maradványait. 

De akit szeretnek, az soha meg nem hal, bármi legyen is a testével. A fejedelemasszony lelke ott van Patakon a mai napig. Tavasztól őszig valaki mindig visz virágot összekulcsolt kezei közé 1931 óta, amióta a szobor áll. Azt tartják a patakiak, hogy májusban, ballagás után, a nagyasszony leszáll a szobor talpazatáról, éjszaka körbejárja a kollégiumot, majd amikor visszaül a székébe, lapoz egyet a kezében tartott könyvben. Vannak akik esküvel állítják, hogy látták már. Én még nem láttam, de biztosan így igaz.                                            

   Lórántffy Zsuzsanna szobra a pataki iskolakertben. 

Híres pataki diákok, a teljesség igénye nélkül: Csokonai Vitéz Mihály, Tompa Mihály, Szemere Bertalan, Móricz Zsigmond, Kossuth Lajos,  Gárdonyi Géza, Fáy András, Bethlen Miklós, Bessenyei György,  Pécsi Sándor, Bánffy Dénes, Kazinczy Ferenc, Egressy Béni, 22 lelkipásztor, akiket gályarabságra küldött az ellenreformáció, és még sokan mások. Mindig büszke leszek rá, hogy én is pataki diák voltam.

Forrás:   Wikipédia,  Erdődy Edit: Szeretők és házastársak levelei, onodialtalanosiskola.hupont.hu,  magyarokforrasa.hu, Szentmihályiné Szabó Márta: Lórántffy Zsuzsanna

Képek: Wikipédia.