Báthory Erzsébet, a Vérgrófnő

"A büszke Csejthe várának hatalmas asszonya, Nehézkes álmokat lát, ha megjön alkonya. Mélyen, sötét üregben nagy sziklavár alatt, Sok embercsontot lát, halomra hordtakat..." (Garay János: Báthory Erzsébet).

Vajon ki lehetett ez a gyönyörű asszony? Véreskezű gyilkos, vagy szerencsétlen  áldozat?  Nagyon sokan megírták már vélt vagy valós történetét, filmet készítettek életéről, és négyszáz évvel halála után sem veszített kétes hírnevéből sem külföldön sem itthon. 

Az egyik legelőkelőbb családba született 156O-ban, ahol  volt országbíró, erdélyi fejedelem, sőt egy lengyel király is. (Anyja testvére, Báthory István volt a lengyel király).  A kis Erzsi gyermekkorát az ecsedi vár kastélyában töltötte, majd alig  15 évesen a kor szokásainak megfelelően házasságot kötött az ugyancsak előkelő és gazdag Nádasdy Ferenccel, a későbbi híres törökverő Fekete Béggel.  Az esküvőn még Miksa császár királyi képviselője is megjelent, gazdag nászajándékot hozva a fiatal párnak. 

Erzsébet először Sárvárra került, a Nádasdy kastélyba, ami ebben az időben a kultúra fellegvárának számított, könyvtára,  nyomdája volt,  a törökverő gróf ugyanis nagy művészetpártoló lévén, ha ideje volt két csata között, szívesen látta otthonában az írástudó deákokat, tudós mestereket, prédikátorokat. 

Sárvár felújított vára a környező parkkal. Többször is jártam itt, a vár gyönyörű kívül belül.

Erzsébet nagyasszony sokat volt egyedül, mivel férjeurát a török ellen vívott csatározások kötötték le. Nádasdy időnként hazaugrott a török elleni portyázásokból,  ilyenkor kinevezték valaminek, aranysarkantyús vitéznek, dunántúli főkapitánynak, tanácsadónak, de volt ideje arra is, hogy külhoni tudósokkal levelezgessen idegen nyelven, könyveket vásárolgasson aranyért, óriás barackokat telepítsen a kertjébe, és időnként egy egy új sarjjal gyarapítsa a család  számát. A gyerekgyártás után azonban már rohant is vissza a törököt űzni, feleségét magára hagyva.

A nagyasszony próbálta hasznosan eltölteni az idejét, pártfogásába vette a környék özvegyeit, akiknek férjét a török gyilkolta le, a megerőszakolt, mindenükből kiforgatott lányokat, asszonyokat. A fennmaradt levelezései azt bizonyítják, hogy a hozzá forduló panaszokat jó földesúrhoz méltón intézte. Két leveléről tudunk, amelyet a férjének írt, mindkettő a gyerekeit és férjét féltő, gondoskodó asszony képét vetíti elénk: 

"Az én szerelmes uramnak, az nagyságos Nádasdy Ferencnek adassék ez a levél......  Az gyermekek felől Kegyelmednek irhatom, hogy Anna, Istennek legyen hála, egészségben vagyon, az Orsiknak szemei igen fájnak, Katónak ismét megveszett a szája. Magam Istennek legyen hála, egészségben vagyok, csakhogy a szemeim fájnak. Kegyelmed szolgáló leánya Báthori Erzsébet."

Előző levelében részletesen leírja, hogyan gyógyítja az orvos Katóka fekélyes száját, 

Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet- A festő kihangsúlyozza az asszony szép fehér bőrét. 

Mitől lett akkor vámpír híre ennek az asszonynak, aki úgy tűnik, semmiben sem különbözött a kor többi arisztokrata asszonyától? Nos, a korabeli feljegyzések szerint ez az asszony nem akart megöregedni. (De mutassanak egy asszonyt, aki akar.)  Valószínű kereste a fiatalság titkát gyógynövényeken keresztül, ami az akkori korban felért a boszorkánysággal.  A grófnő felvilágosult, reneszánsz férfi asszonyaként gondoskodott a sebesültekről, betegekről, igénybe véve a várban található házi patikát, füveket, főzeteket, borogatásokat. Mi sem természetes, hogy saját magán is kipróbálta a házi praktikákat, hogy megőrizze fiatalságát.

A grófnő korának véleménye szerint nemcsak szép volt, hanem fiatal is. Egy negyvenen felüli özvegyasszonynak öregnek illett lennie, feketében illett öltöznie,  ám Erzsébet nagyasszony fütyült a hagyományokra. Szép volt, bőre még fiatal fehér, és illatos akár egy rózsaszál. Nem csoda, hogy szünni nem akaró  szépsége környezetének is feltünt. Ám mégsem szépsége jelentette az igazi problémát, ahogyan később látni fogjuk.

A hivatalos verzió szerint egyszer megütötte egyik szolgálólányát, akinek kiserkent vére rácsöppent a kezére. Erzsébet asszony miután letörölte a vért, észrevette, hogy a bőre fehérebb és fiatalabb lett. Ez adta az ötletet, hogy fiatal lányok vérében fürödjön, ezáltal megőrizve fiatalságát és szépségét. A lányt gyorsan megölte, és megfürdött a vérében. Ezután elkapta a Csejte vár környékén élő szűz lányokat, hogy számára mindig biztosítsák a friss fürdővizet. A Thurzó György nádorispán által lefolytatott kihallgatások több száz lány haláláról szóltak, akik mind a vérgrófnő fürdőjének estek áldozatul. 

A lányok vérét itta is, először csak aranyserlegből, később közvetlenül a testükből. Amikor elfogytak a környéken a lányok, akkor nőiskolát létesített a csejtei kastélyban, és a tanulni okosodni érkező lányokkal hasonló módon végzett. A szülőknek általában azt írta, hogy lányuk valamilyen rejtélyes betegségben hirtelen elhunyt.  A lányokat később már megkínozta, testüket bevagdosta, meztelenül fellógatta őket a lábuknál fogva. Különös élvezettel itta a jajgató, szenvedő lányok testéből kibuggyanó friss vért.  Még utazásaira is vitt magával egyet, kettőt, hogy tűvel szurkálja őket útközben. 

 Csejte várának romjai, ahol a vérgrófnő az állítólagos kegyetlenségeket elkövette.

A feljegyzések szerint Báthory Erzsébetet Csejte várában tartóztatta le saját unokatestvére, Thurzó György nádor, aki a vád szerint rajtaütött a gonosz asszonyon,  amint éppen egy lányt kínzott a pincéjében, miközben egy másik már halott volt, és több félőrült meztelen lány megláncolva várta a sorsát. "Alapos" vizsgálat következett, ami alatt kínvallatást kell érteni, Báthory Erzsébet szolgáit ugyanis kivallatták, hogy mit tudnak asszonyuk szadizmusáról és miben segítettek nekik. Egybehangzóan mindenki vallott, amin a kínvallatás tortúráját csak kicsit is ismerve, nem lehet csodálkozni. Vízkúra, csiga, spanyol csizma, stb. A delikvens mindig meztelen volt, miközben tölcséren vizet töltöttek bele, vagy csigán felhúzták a levegőbe és onnan leengedték, a spanyol csizma gyönyörűségeiről nem is beszélve. Bármelyiket is alkalmazták, a siker mindig garantált volt,- most is. 

A szolgák mindent bevallottak, amit csak a vádlók akartak, és ezért gyorsan kivégezték őket. Nem vártak meg semmiféle tárgyalást, egyszerűen csak eltették őket láb alól, akárcsak ma, amikor nincs szükség tanúkra. A még mindig gyönyörű grófnőt nem állították bíróság elé magas rangjára és kiterjedt magas rangú rokonságára tekintettel, ám a családja, ( fia, és két veje) jóváhagyásával elevenen befalazták egy sötét, ablaktalan szobába, ahol egy kis résen keresztül naponta egyszer ennivalót és vizet kapott.  A nagyasszony négy év múlva elméjében megzavarodva meghalt. A falat kibontva a teste nem öregedett, ugyanolyan szép és fiatal volt, mint amikor befalazták.

De vajon valóban szadista gyilkos volt ez a gazdag, művelt, írni, olvasni tudó, a gyógyászatban járatos nagyszerű reneszánsz asszony? Vérgrófnő, aki szűzlányok vérében fürdött, vagy egy átlagosnál intelligensebb asszony, akinek hatalmas vagyona volt az egyetlen nagy hibája?

Nézzük, mit mondanak a történészek. Hetyéssy István szerint a Báthory Erzsébet elleni vádakat az asszony saját hozzátartozói találták ki, hogy így eltereljék a figyelmet a nagyasszony igazi bűnéről:  a politikai hűtlenségről, a felségárulásról, amely bűncselekmény büntetése a magyar törvények szerint teljes vagyonelkobzással járt volna. A grófnő unokatestvére Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt, akinek hagyományosan rossz viszonya volt a bécsi udvarral. A nagyasszony természetesen az unokatestvére híve volt, és oly mértékben megelégelte a Habsburg uralmat, hogy elhatározta, javaival és fegyvereseivel is segíteni fogja a királyi Magyarország megszerzésére törekvő fejedelmet. Társzekerekre rakatta kincseit, és fegyvereseivel megindult Erdély felé, ezzel a nyílt pártütés útjára lépett.

Ezt a lépését fia és két veje nem nézhették tétlenül. Rávették Thurzó Györgyöt, hogy tartóztassa le az asszonyt, a politikai bűn eltussolására pedig kitalálták a jobbágyleányokkal való kegyetlenkedés históriáját, amiért nem járt fővesztés és birtokelkobzás. Az asszony befalaztatásával és az ellene koholt vádak nyilvánosságra kerülésével ugyan veszélyeztették a család jó hírnevét, de a hatalmas vagyon megmaradt az örökösök birtokában. Mivel a tanúkat kivégezték, és a befalazott grófnő is meghalt hamarosan, így az ügy le lett zárva. Báthory Erzsébet gyermekei, vejei tobzódhattak a hatalmas vagyonban bűntetlenül. 

Csak egy laikus megjegyzés: Az emberi vér igen rövid időn belül megalvad, ezáltal fürdésre képtelenség használni. Véralvadásgátlót pedig a reneszánsz kor embere még nem ismert. 

Aki valaha járt a Csejtei várromnál, határozottan érzi a múlt leheletét. A szél akkor is fúj, ha a levegő csendes, a vár alatti romokból gyakran hallani siralmas dallamokat. Az ott élő tótok szerint a grófnő azóta is ott bolyong, megtaposott igazságát keresve, és holdvilágos  esténként gyakran hallják szomorú énekét. 

 

Forrás: Wikipedia,    Hetyéssy István: Igazságot Báthory Erzsébetnek,  Nagy László: A rossz hírű Báthoryak.